A horvát tengerpart legnagyobb kikötője a Fiumei-öböl északi oldalán a Rječina-folyó torkolatánál fekszik. Félkörívben magas hegyek veszik körül, fontos ipari, adminisztratív és kulturális központ.
Az ország harmadik legnagyobb városa egyúttal Horvátország legnagyobb kikötője: áruforgalma jelentős és a tengerrel nem rendelkező környező országok szabadkikötője is. A személyforgalomban a gyorshajók és expresszhajók központja. Stratégiai közlekedési csomópont, vasútvonal köti össze Zágrábbal, Budapesttel, Ljubljanával, Trieszttel, közvetlen vonat indul ide Budapestről (Maestral nemzetközi gyorsvonat).
Fiume fontos iparváros: hajógyár, olajfinomító működik itt. Innen indul az Adria-kőolajvezeték, es emellett a szárazföldi közlekedés központja is, a vasútvonalak centruma.
Az olasz fiume folyót jelent, ugyanis itt ömlik a tengerbe a Fiumara folyó (tulajdonképpen időnként megáradó hegyi patak), melynek horvát neve Rječina. A város horvát neve (Rijeka) szintén folyót jelent.
Az óváros a Korzó déli felén fekszik. A Korzó a város központja. A Korzó közepén áll a városi torony az órával, a városiak és a turisták találkozóhelye is egyben a torony. Az építményt a 15. században építették. A mai óra 1873-ban került a helyére, alatta Fiume ősi címere.
A torony körül több barokk épület is található. Ezek a toronytól jobbra találhatók, mint a Wohinz-palota (Korzó 8.), amelyet Mihael Wohinz kereskedő emeltettett a 18. század végén. Nem messze található egy másik palota a Vuković-palota (Korzó 2.). Egy másik ismert palota a Wassermann-Garbas-palota, amelynek impozáns árkádos udvara van, amely a konzervatív negyedben található az Adamić-palotával egyetemben. Ezt az épületet Šimun Adamić emeltette.
Az óvárosban a Szt. Vitus-dóm dominál. Szent Vitus a város védője, ezért szentelték fel az ő tiszteletére. A templomot a 12. században építették fel nyolcszögletű formában. A velencei származású városvezető Franjo Olivieri rendelte el 1638 és 1659 között az átépítést, a templomot mégis csak 1737-ben fejezték be véglegesen, amikor elkészült a kupola és az oratórium. A templomban a barokk oltár mellett a fiumei szobrászok munkái dominálnak.
Egy másik jelentős templom a Magasztos Mária-templom, a korábbi katedrális. Az épület a 15. században épült fel, a legutolsó jelentős felujítása 1824-ben volt. A templomban a barokk művek dominálnak. A templom előtt található a harangtorony, amely a talaj süllyedése miatt megrogyott, ezért kapta a ferde-torony nevet. A torony alatt ismert antik mozaikok vannak, amely az 5 és a 6. században készültek. A közelben található a régi kapu vagy római kapu. Ez a kapu az ókori Tarsatica város egyetlen megmaradt emléke, valószínűleg a barbárok elleni 1. századi római védőfal maradványa.
Az óvárosban is található történelmi épületek: az ágoston rendi kolostor, amely mellett ma a barokk stílusú Szt. Jeromos-templom áll (1768). Ágoston rendi kolostorát 1315-ben alapították, 1835-ben a városi tanács székhelye lett, előbb barokk, majd klasszicista stílusban építették át. Előtte egy oszlopon Szent Vitusnak, a város védőszentjének 1508-ban készült szobra áll.
Az óváros mellett található a kormányzói palota, amely korábban az itt székelő kormányzó szálláshelye volt. Ma ez a Tengerészeti és Történelmi Múzeum. 1893 és 1895 között építették Hauszmann Alajos tervezi alapján. Ma a múzeumban számost a város történelméhez kapcsolodó tárgy található itt. A palotától nyugatra van Habsburg József főherceg egykori palotájában a városi múzeum épülete, keletre az Állami Archívum.
RSS Feed (xml)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése